Akkor most kell, vagy sem?

Előre szeretném bocsátani, hogy nem vagyok szakértő, csak néhány gondolat merült fel bennem.

Megy a vita (ha megy), kell-e újabb atomerőmű az országnak. Miért éppen az, hát azért, mert nem fosszilis energiahordozóval működik, így kevésbé vagyunk kiszolgáltatva pl. az oroszoknak.
Meg még azért is, mert kevésbé szennyezi a környezetet.

Meg még azért is, mert már alig akarnak atomerőművet építeni az országok, így az építésben érintett mogulok jó pénzt fizetnek a helyi politikusoknak. (Ez csak az én, rosszindulatú véleményem).

Tény: atomerőmű alkalmazása esetén, valóban kisebb a fosszilis energiahordozóktól való függés.

Tény: Elsődlegesen nem szennyezi a környezetet, viszont iszonyatos költséggel jár az elhasznált fűtőelemek tárolása. A saját jólétünkért feláldozzuk a jövő generációk környezeti biztonságát.

Ettől függetlenül, elfogadható a szakemberek érvelése. Valóban az egyik leghatékonyabb megoldás, de…

Mert mindig van egy “de”. De, csak akkor, ha a hagyományos, centralizált áramtermelési és elosztási modell mellett törünk lándzsát. Mert, biz’a vannak alternatívák is. A diverzifikált (szétosztott modell), mely nem néhány nagy erőművel számol, hanem a néhány nagy mellett számos kicsivel.

Igen, az alternatív erőforrásokról beszélek. Nem (feltétlenül) a napenergia hasznosításáról beszélek, sőt a geotermikus energiát sem említem (pedig lenne róla mit értekezni).

Ellenben a szél energiáját igenis befoghatnánk. Nem túl sok helyen, de lenne hol.

Igen, sok problémát is okozhatnak, főként a madaraknak, de nem hiszem, hogy ne lehetne rá megoldást találni.

Jó dolog a szalmaerőmű, de nem Szerencsen. S ha már Szerencsen, akkor ne 50 megawattos legyen, hanem 5-10 megawattos. Mert a szerencsi szalmaerőművel kapcsolatos legnagyobb probléma: a mérete. Egy 50 megawattos erőmű jóval nagyobb környezetszennyező, mint egy 5-10 megawattos. Ráadásul, sokkal nagyobb területről kell a fűtőanyagot egy helyre szállítani, ami jelentősen megnöveli a környék közlekedési terhelését (a teherautók okozta hozzáadott légszennyezésről ne is beszéljünk).

A szalmaerőművek jellemzően 5-10 megawattosak. Nem véletlenül, mert arra találták ki őket, hogy egy szűkebb közösséget lássanak el. 50 megawattos erőmű is indokolt lehet, de mondjuk az USA-ban, vagy Ausztráliában.

Ami viszont komoly eredményekkel és pozitív, kiegészítő gazdasági hatásokkal járhat, az az energiafűz.

A csak a közvetlen termelése, feldolgozása új munkahelyeket teremthet (egyes számítások szerint kb. 200 000 új munkahelyről van szó), hatékonyabbá teheti a mezőgazdasági tevékenységet. Kiegészítő tevékenységek épülhetnek rá, melyek további munkahelyeket teremthetnek. Olyanok számára is, akik nem rendelkeznek magasabb képzettséggel.
Mint azt a belinkelt cikkben is olvashatjátok, a tervek szerint fóliasátrakat fűtenének az erőművekből kinyert hővel, ahol zöldség/gyümölcs termelés folyhat. Akár olyan területen is ahol a föld kevésbé alkalmas a gazdálkodásra. Főként az észak-kelet magyarországi régióban jelenthet ez komoly segítséget a foglalkoztatás területén.
Végül, de nem utolsó sorban: az energiafűz elégetésekor keletkező CO2 mértéke a legalacsonyabb, az egyéb fa és fosszilis  energiahordozókkal összevetve. Igaz, hogy ez is szennyez, de legalább nem mérgez, mint a kiégett “atom” fűtőelemek.

Szóval, ha elszakadunk a centralizált óriások rémképétől, és egy kicsit nagyobb látószögből vizsgáljuk a kérdést, felmerül: 1 mega erőmű, vagy több kicsit, ami néhány ezer helyett, 200 000 munkahelyet, fejlődési lehetőséget teremt, az ország elmaradottabb területein is.

A hálózati veszteségről nem is beszélve. Ez az a veszteség, amit senki nem használ fel, csak megtermelik, majd eltűnik a nagy nihilben. Az elosztó és fogyasztó között 10%-os veszteségről szól a fáma. Nem hivatalos forrásból származó adat szerint, az erőmű-elosztó viszonylatban ez az arányszám magasabb. S ezt nem ártana figyelembe venni, amikor 1 centralizált erőmű mellett teszi le valaki a voksát.

Kis erőmű (energiafűz, kis szalma, szél), kisebb távolság, kisebb hálózativeszteség. Energifűz esetében: 200 000 új munkahely. Melyik a szimpatikusabb?  A nagy, vagy a kicsi?